Albérlet, Budapest, 4 May

Budapest bérházai

Budapest bérházainak története és jellegzetességei

Budapest szívében, a pesti belvárosban egymást érik a régi magyar filmekből jól ismert bérházak. Ezek a míves homlokzatú, belső udvaros házak immár több mint száz éve szolgálják a lakókat. Mi a titkuk?

A bérházak története

Budapest az 1848-as szabadságharcot követően rohamos fejlődésnek indult. Az iparosodás okán gyárak, üzemek épültek, melyekbe a munkaerő vidékről szivárgott fel. A főváros közlekedési és kereskedelmi csomóponttá vált. A folyamatosan növekvő létszámú lakosság elhelyezése problematikussá vált.

A zsúfolt városban megindult az építkezés. 1870 és 1910 között épült a legtöbb pesti bérház. Mindenhol építkezések zajlottak, hogy helyet biztosítsanak a rohamosan duzzadó népességnek, azonban így is lakáshiány állt fenn, melyet sokáig nem sikerült kielégítően megoldani. A lakások drágák voltak, mégsem volt belőlük elég. A korabeli anyagi viszonylatoknak megfelelően a többség nem birtokolta a lakást, melyben élt, hanem bérelte; innen kapták a bérházak nevüket.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa szabályozta századforduló környékén az építkezést az országban, így Budapesten is. A szabályozás a korabeli Európa legszigorúbb szabványa volt, és pontosan körülhatárolta, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy épülő háznak. A pesti bérházak így mind egy kaptafára készültek, stabil, masszív alapanyagokból és módszerekkel, így még ma is megbízhatóan állnak. A ház magasságától az alaprajzon át a homlokzatig minden előírás szerint került megtervezésre.

Miért néz ki így egy bérház?

Hogy is néz ki pontosan? A pesti bérházak jellemzően legfeljebb öt emeletes, belső udvar köré épült, körfolyosós, vagy más néven gangos házak. A lakások elosztása ma már nem tükrözi a századeleji állapotot. Akkoriban egy lakás sokkal több helyiségből állt, ezeket az évtizedek során feldarabolták, hogy helyettük mennél több, kisebb alapterületű, különálló lakás legyen elérhető.

A földszinten üzlet, kávéház vagy étterem üzemelt. Egy házon belül több különböző osztályba tartozó család élt. A legelőkelőbbnek a legalsó szint számított, mivel nem volt lift, így a magasabb emeleteket csak lépcsőn lehetett megközelíteni. Ezek az első szinten kialakított lakások 8-10 szobásak is lehettek, belmagasságuk 4-5 méter, mely impozáns helyiségeket hoz létre a vendégfogadáshoz, azonban kevésbé barátságos és lakályos. A reprezentatív helyiségek, mint a dolgozó vagy az ebédlő az utcafronton kaptak helyet, míg a hálószobák és a cselédség szobái a csendesebb, udvarra nyíló ablakok alatt helyezkedtek el. Ezekben a lakásokban mágnások, arisztokraták, nagypolgárok laktak.

A következő szinten a módosabb polgárok éltek, a felsőbbeken pedig a kispolgárok. Mennél magasabbra megyünk egy bérházban, a belmagasság annál inkább csökken, akárcsak a szobák száma és a homlokzati díszítések mennyisége.

A bérház jellegzetességei

Talán a legjellegzetesebb tulajdonsága egy pesti bérháznak, hogy belső udvar köré épült. Az udvar egylégterű, sokszor kövezett, néhol parkosított vagy kert található benne, esetenként padok. Az udvar körül minden emeleten körfolyosó fut körbe, melyet kovácsoltvas korlát szegélyez, akárcsak a betonlépcsőt. A lakások ajtajai a folyosókon sorakoznak, köztük elfüggönyözött ablakok nyílnak a konyhába vagy fürdőszobába.

A lépcsőházba kaputelefonos rendszerrel juthatunk be, ami biztonságosabbá teszi a lakásokat. A lépcsőházban faliújságot, tárolókat és áttelelő növényeket találhatunk. Sok házat az évek során lifttel szereltek fel, ezzel könnyítve a magasabb emeleten lakók életét.

Miért pont egy bérház?

A pesti bérházak, bár a század elején épültek, ma is kiváló népszerűségnek örvendenek az albérlők és tulajdonosok között is. Elsődleges előnyük elhelyezkedésükből fakad; a belváros szívénél nem is lehet kényelmesebb a lakhatás. Második kedvelt tulajdonságuk a tágas terek, melyek rengeteg lehetőséget biztosítanak a szobák berendezésekor. A belső udvar nagyszerű pihenésre ad lehetőséget, akár egy cigaretta erejéig vagy cserepes dísznövényeinket gondozzuk.

Egy bérházi lakás nem csak otthonként állja meg a helyét. Nem egyszeri példa, hogy vállalkozások irodát rendeznek be egy lakásban, melyben a belvárosi környezetben, könnyen megközelíthető helyen fogadhatják vendégeiket.

Mindennapok a pesti bérházban

A bérházak folyosóin, mivel a lépcsőházba nem juthat be bárki, bátran tarthatunk tárgyakat, például egy kisszéket, amin ücsöröghetünk, amikor a napsütésben szeretnénk olvasni egy kicsit vagy növényeket, melyeket ajtónk mellé állíthatunk, vagy virágládában a folyosó korlátjára akaszthatunk. Az udvart kihasználhatjuk szomszédainkkal való beszélgetésre, sziesztára vagy kertészkedésre.

A belmagasság előfordul, hogy nehezebben fűthetővé teszi a lakást, ezért a fűtésnek még a beköltözés előtt mindenképpen nézzünk utána. Hogy kihasználjuk a lakás adottságait, a szobákat galériázhatjuk (kattints ide a galériákról szóló cikkünk eléréséhez), ezzel helyet spórolva meg és egyedivé téve a lakást. Ha alvógalériákat alakítunk ki, akkor több fő részére tudunk különálló szobát biztosítani. Amennyiben kiadnánk lakásunkat ezzel növelhetjük a potenciális érdeklődők számát.

Galéria helyett egy mennyezetig érő polcrendszerrel vagy szekrényekkel használhatjuk ki a helyet. Egy lépcsőzetes polcrendszer előtte sínen csúszó lépcsővel dekoratív megoldás lehet, és a kellemes látvány mellett még praktikus is. Ha élvezzük a szabad teret és nem akarjuk bútorral megtölteni, akkor körbefutó díszvilágítással dobhatjuk fel falfelületünket.

Utazás az időben

A pesti bérházak hangulata utánozhatatlan. Az országban egyedülálló jelenség ez, amit Budapest belvárosában tapasztalhatunk. Egy száz évvel ezelőtt épült, ám a mai ember igényeinek mégis tökéletesen megfelelő lakásban lakni kész időutazás. A bérházak nemzeti történelmünk és örökségünk részei, melyek folyamatosan változnak és idomulnak igényeinkhez, azonban mindig hordozzák magukban a korábbi emlékeket, így mélységet adva az egyszerű „lakás” szónak.